Az esztendő 1. hónapja a legtöbb gyűjtő életében a nyugalom hava marad, hiszen növényeink “téli álmot alszanak”, pihennek. Kevés kivétel azonban most is akad.

Egyes Parodiák (szinonim Brasilicactusok) bimbókat hoznak. Ezeket a növényeket tartsuk a meleg szoba déli fekvésű ablakpárkányain, és ha ez is kevés, alkalmazzunk mesterséges megvilágítást is. Óvatosan öntözzük a talajukat, de csak cseppenként adagolva a vizet. Az elkésett karácsonyikaktuszunkon (Schlumbegera truncata) is előfordulhatnak még kósza bimbók, tartsuk e “lusta” kedvenceket is melegebb, félárnyékos helyen. A melegben öntözhetjük talajukat és párásíthatjuk is a levegőt. A magkatalógusokat is fussuk át és kedvünkre válogassunk, bőven van időnk a magvetésig. Egy dolgot viszont tartsunk szem előtt: mindig legyen helyünk majd az idővel felnövekedő új kaktuszgeneráció számára. Gondoskodjunk ültetőedényekről, talajról, névtáblácskákról. Ha már meg is érkeztek a kiválasztott magok, akkor a vetést is elkezdhetjük, ha tudjuk biztosítani a folyadékon túl a megfelelő hőmérsékletet és fényt a csírázáshoz. A gombafertőzések veszélyére készüljünk fel, és védekezzünk a vetés előtt és utána is. Egyes kaktuszok, mint például a Pereskiopsis, nem szeretik a hideg, száraz teleltetést. Nekik a szobában egy mérsékelten fűtött, de világos helyet keressünk. Mindenképpen öntöznünk is kell őket, mert különben elvesztik a leveleiket. Ha levelekkel együtt sikerült átteleltetnünk, akkor már korán olthatunk is rájuk a frissen kikelt magoncokból, vagy ha valamelyik növényünket oltással akarjuk szaporítani. Növényeink a téli pihenőidőszak alatt megfonynyadnak, ráncosodhatnak a folyadékveszteségtől, de ne aggódjunk, tavasszal az első nagyobb öntözések után újra kitelnek. Ezeket tegyük hűvösebbre, vagy huzatmentes helyre. A túl fonnyadt növények nehezen, vagy egyáltalán nem heverik ki a mértéktelen folyadékvesztést – „lógni” fognak.

Írta: Varga Zoltán

 Naptárkultúra

A Gergely-naptár 1. hónapja a január, amely 31 napos. Az év 1–31. napjait (a szökőév nem befolyásolja) és a (53.)1–4.(5.) heteket foglalja magába. Az esztendő első hónapja és a hét 31 napos hónapból is az első. Az elnevezése a latin Janus névből származik. Janus a kapuk és átjárók istene, a kezdet és vég  védőszelleme volt az ókori római mitológiában. A Janus-arcú megnevezést gyakran használják a kettősségre, a kétszínűségre. Janus két arca egyszerre tekint a múltba és a jövőbe. A január és a február volt az esztendő két utolsó hónapja, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz (amely így 12 hónapos lett), mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak a mezőgazdasági munkák híján nem kapott hónapot. Egy ideig még a március maradt az év első hónapja, azonban hamarosan a január vette át ezt a funkciót. Azóta a hónap és egyben az év első napja, a mindenki által ismert újév napja.
A 18. századi nyelvújítók által javasolt magyar elnevezése (január vagy a régies januárius hónapnév helyett) zúzoros. A régi magyar neve – amely népi kalendáriumokban szerepelt – Boldogasszony hava, valamint télhó néven is említették, ősi magyar nevén pedig Fergeteg hava. Szabályos években a január a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év októbere. Szökőévben a január a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az április és a július.
A hónapnév rövidítése: jan.

Újév hava
Az emberiség életében különleges jelentősége van az évkezdő napnak. Magyarországon egyedülálló módon a Himnusz hangjai után pezsgővel, tűzijátékkal és elnöki ünnepi beszéddel köszöntjük az újévet és a jövendő új esztendőt. Sokan fogadalmat tesznek, hogy miben változnak meg az új évben.
A magyar népi hagyományokban újév napját kiskarácsonynak is nevezik. Ezen a napon régebben szokás volt főleg az ifjabb generáció részéről újévi jókívánságokat mondani házról házra járva, amiért a háziak ajándékkal – almával, dióval, süteménnyel, esetenként aprópénzzel – kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek az emberek megelőlegezni különféle jó dolgok végzésével. Azt gondolták, hogy ami újév napján történik velük, vagy amit cselekszenek, az egész évben ismétlődni fog. Újév napján is hagyományos ételek kerülnek az ünnepi asztalra: pl. sült malac, virsli, lencsefőzelék, lencseleves, korhelyleves. Januárban a karácsonyi ünnepségsorozat folytatódik és január 6-án, vízkeresztkor ér véget. Január 6-a vízkereszt napja, hagyományosan a karácsonyi ünnepkör lezárása és a farsangi időszak (bálok, lakodalmak) kezdete, és egyben a karácsonyfa lebontásának a napja. Az ünnep előestéjén szentelik meg a vizet (vízszentelés >> szentelt víz), és a házszentelés is gyakori szokás volt. Az emberek felírták a három napkeleti király (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) nevének kezdőbetűjét a házuk ajtófélfájára. A gazdasági év is ezzel a hónappal kezdődik. Az oktatásban a téli vakáció közvetlen az újév utáni napokban véget ér.

Januári nevezetes napok közül néhány kronologikus sorrendben:
01. Újév napja, a béke világnapja, Petőfi Sándor születésnapja, Szt. István megkoronázásának napja.
06. Vízkereszt (a karácsonyi ünnepkör vége, a farsang kezdete)
22. A magyar kultúra napja (a Himnusz születése)
25. Pál-forduló (időjárásra vonatkoztatva)

Január hogyan lett az év 1. hónapja?
A válaszra kicsit vissza kell tekinteni a múltba, de nemcsak a középkorba, hanem az ókorba is, még hozzá az akkori világbirodalom fénykorát élő központjába, Rómába. A római naptárban, az ókori római mitológiából ismert háború istenéről, Marsról elnevezett március hónappal indult az év, ugyanis ekkor kezdődtek el a tényleges tavaszi munkák. Ebből természetesen következik, hogy a január csak a 11. hónap lehetett Julius Caesar naptárreformjáig.
Adódik rögtön a kérdés,  miért volt szükség naptárreformra? Az idő szakaszokra bontása a csillagászati megfigyelések által tapasztalt természetes alapegységek alkalmazásával gyakorlattá vált. Ilyen alapegység volt a Föld egyszeri saját tengely körüli megfordulása, a nap, a Hold hetenkénti változásainak ismétlődő periódusa, a hónap és a Föld Nap körüli keringésének egy teljes ciklusa, az év. A gyakorlatban is használható, pontos ciklikusságot adó egységes rendszert – naptárt – nehézkes volt összeszerkeszteni amiatt, hogy ezek a természetes alapegységek (nap, hét, hónap, év) egymásnak nem egészszámú többszörösei voltak. A történelem folyamán többféle év volt alkalmazásban. Időrendben az első, a 12 teljes holdváltozásból álló 354 napos holdév volt. Ez viszont 11,25 nappal rövidebb a tropikus évnél, ezért az évszakok kezdete egyre későbbre tolódott. Ezt a problémát úgy oldották meg, hogy kb. 3 évenként egy 13. ún. szökőhónapot iktattak be (luniszoláris év). A gyakorlati élet céljainak megfelelő naptárt csak úgy szerkeszthettek, ha a Föld egy teljes napkörüli keringés idejét, a tropikus évet vették alapul. A tropikus (napfordulóra vonatkozó görög szó) év a Föld tavaszponttól tavaszpontig tartó egyszeri teljes keringési ideje: 365 nap 5 ó. 48 p. 46 mp. Mivel az évszakok változása e keringéstől függ, a tropikus év („napév”) a polgári naptár alapja. Jelenlegi naptárunk – a Gergely-naptár – előfutárát, a Julián-naptárt, amely a holdév helyett napévet használt, Julius Caesar (i. e. 100–44. márc. 15.) vezette be időszámítás előtt 46-ban. (Születésének hónapja a római Quintilis, azóta is világszerte az ő nevét viseli.).
A 12 holdhónapból álló holdév mindössze 354 napos volt, mivel egy holdhónap 29,53 napot tett ki. A Julián-naptárban minden három 365 napos évet egy 366 napos szökőév követ. Ezzel a korrekcióval is eltért a tropikus évtől, és a különbség a 16. századra már 10 napra szaporodott.
1582-ben XIII. Gergely pápa újabb naptárreformot hajtott végre. Beépítette a 10 napot (okt. 4-e után 15-e következett), a századfordulók közül pedig a 400-zal oszthatók maradnak szökőévek. A gregorián év és a tropikus év közötti eltérés így olyan picivé zsugorodott, hogy csak 3000 év múlva lesz szükség 1 plusz nap beiktatásához. Az 1582. január 1-én bevezetett Gergely-naptár kezdetekben Új naptár, később Gregorián-naptár néven vált ismertté.

Érdekesség az egyéb hónapnév próbálkozásokra:
Lucius Aelius Aurelius Commodus (i.e. 161. 08. 30. – 192. 12. 31.) római császár, aki nagyon különc uralkodó volt, az összes hónapot átnevezte a felvett neveivel és címeivel a következőképpen (januártól decemberig): Amazonius, Invictus, Felix, Pius, Lucius, Aelius, Aurelius, Commodus, Augustus, Herculeus, Romanus és Exsuperatorius.

Forrás:
Britannica Hungarica
Wikipédia

Írta: Kiss Csaba

 A cikk írója a szerzői jogokat fenntartja!