A tavasz II. (az év 4.), de még szeszélyes havában, ha jobban körülnézünk szúrós kedvenceink között, mind több növényen figyelhetünk meg egyre több bimbót,

és/vagy a tenyészcsúcsukon világosabb zöld színt. Például: az Echinopsis, a Lobivia, a Gymnocalycium, az Echinocereus nemzetség fajain. Ezeket az egyedeket lehetőleg tegyük világosabb helyre (korábban alakítsunk ki egy ilyen kaktuszneveldét) és óvatosan öntözzük (kevés vizet adagolva, inkább az edény falához közel!). Az áprilisi öntözést ajánlatos meleg délelőtt végezni, hogy még a hűvösebb éjszaka előtt elpárologjon a víz a növények felületéről. A szabadban telelt kaktuszokon is már megfigyelhetjük, hogy szárukról eltűnnek a ráncok, megelevenednek. Az Opuntiák lassabban indulnak, de az Escobariákon és egyes Echinocereusokon bimbókat és/vagy friss hajtást vehetünk észre. A magashegységi Pediocactusok kora tavasszal virágzóak, így ekkorra sok bimbóval hálálják meg a szakszerű teleltetést. A téli magvetések pikírozására (tűzdelésére) is optimális az időjárás.

A túl erős napfénytől még védjük meg a legifjabbakat. A nagyobb növények átültetésére is kiválóan alkalmas ez az időszak. A már megindult és a csak tavasszal, valamint tavasszal és ősszel is hajtó fajokat nyugodtan öntözzük, a pangó víz kerülendő. Olyan tálcát, amely nem engedi át a vizet, vagy alul nem perforált, ne használjunk.

A kártevők ellen, ha még nem védekeztünk, akkor az első öntözések közé érdemes beiktatni egy felszívódó rovarölőszeres öntözést. Sok növényt veszíthetünk, ha a frissen “felébredt” kaktuszaink éhes kártevők szabad prédájává válnak.

A hónap vége felé az oltásra szánt alanyokat már érdemes meghajtatni, hogy májusra készen legyenek. Ezt úgy érhetjük el, hogy az alanyt meleg, nedves helyre tesszük, de előtte ellenőrizzük az állapotát. Csak egészséges, teljes növekedésben levő alanyra érdemes oltani, így a téli kelésű magoncokat feloltva, őszre már korukhoz képest sokkal méretesebb kaktuszokat kaphatunk (főleg Pereskiopsison!). Áprilisban is fotózzunk minél többet!

Írta: Varga Zoltán

Naptárkultúra

A Gergely-naptár 4. hónapja az április, amely 30 napos. Az év 91–120. napjait (szökőévben 92–121.) és a (12.)13–17(18.) heteket foglalja magába. Az esztendő első 30 napos hónapja, a második negyedév első hava, a közfelfogás szerint szeszélyes hónap. Az április hónapnév a latin aperire szóból származik, melynek jelentése: megnyitni – ez valószínűleg utalás az ez idő tájt kinyíló természetre. Aperire, ismertebb másik nevén Vénusz, Mars kedvese volt.

A régi római naptárban, mivel március volt az esztendő első hónapja, így azt április követte másodikként. A 18. századi nyelvújítók által javasolt magyar elnevezése április helyett nyilonos. A régi magyar nevén Szent György hava, ősi magyar nevén pedig Szelek hava, de tavaszutónak is nevezték. Az április a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év júliusa. A 4 évenkénti szökőévben azonban ez mindig megváltozik, akkor az április a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint a január. A hónapnév rövidítése: ápr.

Szeszélyes hónap

A négy évszak közül a tavaszhoz tartozik a kezdés, a kikelet, vagyis a tavaszi zsendülés leglátványosabb szakasza: a rügyfakadás és a virágok kinyílása. Ez áprilisra még fokozottabban igaz, mint márciusra (ezért tavaszhónak is nevezik).

Áprilisban a tavasz hírnökei: a költöző madarak – melyek közül legismertebbek a gólyák és a fecskék – már építik vagy felújítják a fészküket.
Április 1-je a korabeli időkben több kultúrában az évkezdő nap volt. Miután ez a naptárreformot követően átkerült január 1-re, április első napja „komolytalan” újévvé, bolondos nappá módosult. Ezt a hagyományt megőrizve lett mind máig a bolondok napja. Akit ilyenkor valami tréfával becsaptak, beugrattak, gyakran ezzel a mondókával gúnyolták:
„Április bolondja, május szamara!”

Április jellemzően a húsvéti ünnepek jegyében zajlik, és mivel mozgó ünnep, ezért csak 70%-ban esik erre a hónapra. A katolikus egyház fontolgatja, hogy „rögzített” ünneppé módosítja. (Az előzetes elképzelések szerint mindig április 2. vasárnapján tartanák. Az 1. vasárnap lenne a virágvasárnap, melyet a nagyhét követ.) A húsvétot megelőző vasárnap a virágvasárnap, mely Jézusnak Jeruzsálembe történő ünnepélyes bevonulásának állít emléket. A húsvétot megelőző péntek a nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja, nagyszombat pedig a feltámadásáé. Húsvétvasárnap a keresztény egyház legnagyobb ünnepe, húsvéthétfő a legnépszerűbb népszokás: a locsolás, a hímes tojás ajándékozásának napja. (Idézet: „Mikor Jézust keresztre feszítették, odament egy asszony, aki kosarában tojást vitt. Letette és elkezdett imádkozni. Egyszer csak egy csöpp vér csöppent az egyik tojásra és megpirosodott tőle. Ezért festik pirosra a tojást húsvétkor”.) A tojás Jézus újjászületését jelképezi. A húsvét utáni hét a fehérhét, vasárnap a fehérvasárnap, mely a barátkozás, komatál küldésének az ideje.

A farsangi napokban tartották és tartják napjainkban is a disznótorokat, ekkor készítik el a húsvétra beérő hagyományos házisonkát is, amely a húsvét jellegzetes főétele az elmaradhatatlan főtt tojással és tormával. További húsvéti ételek közé tartozik a bableves, mákos tészta, bárány- és halételek, diós, mákos kalács.

A húsvéti ünnepek alatt hódolhatunk különböző kedvtelésnek, például a kaktuszgyűjtésnek is, és a locsolók, vagy a meglocsoltak gondoljanak arra, hogy: A szúrós tekintetű kaktuszkedvelőben is szolid lélek lakozhat!

Népi jóslások az időjárásra vonatkozóan:

Április esőitől nyílnak május virágai. (Szólásmondás)
Ha Tibor napján (14.) már szép zöld a vetés, akkor jó lesz a szénatermés. A hagyomány szerint ilyenkor szólal meg a kakukk.
Márk (25.) napján, ha a pacsirta, fürj vagy béka szól a búzavetésből, az jó termést ígér.

Áprilisi nevezetes napok közül néhány:

01. A bolondok napja
11. A magyar költészet napja
12. Űrhajózási világnap
15. A fűtési szezon hivatalos vége. A haderőnél a téli-nyári öltözék váltásának a napja.
22. A Föld napja
24. Sárkányölő Szent György napja.
30. A méhek napja Magyarországon

A nyári időszámítás miatt minden nap 1 órával korábban kezdődik.
A húsvét valamelyik – március 22-e és április 25-e közötti – vasárnapra esik. Ez idő tájt van az általános- és középiskolákban a tavaszi szünet.
Az április már igazi tavaszi hónap, de még a völgyekben, magasabb vidékeken, fagyzugos helyeken, főleg az éjszakai és a kora reggeli órákban előfordulhatnak kisebb mértékű talaj menti fagyok.

Forrás:
Britannica Hungarica
Wikipédia Creative Commons

Írta: Kiss Csaba

A cikk írója a szerzői jogokat fenntartja!