A 8. hónap a meteorológiai nyár utolsó hava. Nappal hasonló meleg van, mint júliusban, legfeljebb az éjszakák hűvösebbek árnyalatnyival. A sűrű, hosszantartó felhős ég és a csapadék elég ritka,

de rövid, kiadós záporokra számíthatunk. Tegyük lehetővé, hogy a növényeink számára tudjunk gyűjteni esővizet. Amennyiben üvegházunknak földfelszín alatti része is van, előzetesen gondoskodjunk róla, hogy a hirtelen nagy mennyiségben lezúduló csapadék ne önthesse el. Ha mégis megtörténne, készüljünk fel a mielőbbi kiszivattyúzására és kiszárítására. Kaktuszaink és egyéb pozsgásaink ekkorra már teljesen hozzászoktak a legerősebb és a leghosszabb napfényhez, noha már kb. 1 órával kevesebb a napsütéses órák száma (16), mint júliusban.

A napfénykedvelő fajoknál megszüntethetjük a teljes árnyékolást. A többi növény – főleg az árnyékkedvelő – továbbra sem lehet direkt napfénynek kitéve, főleg, 11–16 óra között. A fóliasátrakban, üvegházakban és egyéb zárt térben tartott pozsgás növények légterét éjjel-nappal szellőztessük. Ez nemcsak az intenzív napsugárzás okozta erős nappali felmelegedés mérséklése miatt szükséges, hanem az éjszakai gyors visszahűlést is segíti, amely kedvezően hat növényeink természetes fejlődésére, így a másodvirágzás feltűnő bőségben mutatkozhat.

Nagy kánikulában üvegházunk tetőzetét, oldalait és környezetét is hűthetjük csapvizes spricceléssel. Üvegházunkban alkonyattájt alkalmazhatunk ködpermetezést, ha túl száraz a levegő, de számítani kell a gombafertőzések veszélyére. A Blossfeldia liliputana pl. egész nyáron feltétlenül napos déli/nyugati kitettségű helyet kíván, csak így virágzik és fejlődik megfelelően. Tartósan nagyon meleg időben gyakori nedvesítést (vízpermetezést, spriccelést) igényel, ekkor nem szabad közvetlen tűző napon tartani, főleg a déli órákban. A virágok csak nagyon nagy melegben (nem feltétlen direkt tűző napon) nyílnak ki teljesen.
Hasznos, ha tudjuk mérni a minimum-maximum hőmérsékleten kívül a levegő relatív nedvességtartalmát is. A szabadba kihelyezett növényekre
különösebb gondot nem kell fordítani, a nappali és
éjszakai órák hőmérsékletváltozása és a nyílt környezeti hatások kedvezőek számukra.

További főbb tennivalóink tömören:
- teljes öntözés 1–2 hetente, a hónap vége felé, vagy tartósan hűvösebb időben mérsékeltebben.
- permetezés, ha találunk kártevőt, főleg, pajzstetűt és takácsatkát.
- párásítás 2–3 naponta, ha szükséges.
- szellőztetés állandóan
- árnyékolás 35 ºC fölött, legegyszerűbb a raschelháló használata.
- magszüretelés papírtasakokban, fajnévvel, dátummal, teljesen megtisztított állapotban.
- mesterséges beporzás (fajtisztán)
- tápoldatozás a tárgyévben utoljára, hogy a növényeket ne késztessük időn túli fejlődésre.
- dugványozás már csak ebben a hónapban. A dugványok metszési felületét 1–2 hétig hagyjuk beszáradni, majd folyami homokba helyezve tavaszra meg is gyökeresedik.
- áttűzdelés akkor, ha elég fejlettek a magoncok.
- fotózás – Minden fontos élményt örökítsünk meg!

Az áttűzdelésnél vigyázzunk a gyökerek épségére, ne sérüljenek meg, ne hajoljanak vissza, és kellően tömörítsük a talajt körülötte. A tűzdelést követő 3–4 nap múlva megkezdhetjük az öntözést, addigra begyógyulnak a láthatatlan, véletlenszerű sérülések. Több tapasztalt kaktuszszakértő szerint a tűzdelést célszerűbb a következő évben végezni, mivel az erőteljesebb növények megmaradási esélye jóval kedvezőbb lesz.

A növények egészségi állapotára továbbra is figyeljünk. A nyári időszakban különösen a takácsatkák jelentenek nagy veszélyt. A meztelencsiga egész évben folyamatosan károsíthat, főleg nedvesebb időszakban s ez a veszély a késő őszi esősebb időben, vagy a hűvösebb, harmatos reggelek alkalmával fokozódhat. A nemkívánatos beporzók ellen augusztusban is folyamatosan védekezzünk rovarhálóval.

Az időjárási előrejelzést továbbra is kísérjük figyelemmel, nagy vihart megelőzően a nyílásokat jól zárjuk be. A fedél nélkül tartott kaktuszok jégverés elleni védelmét továbbra is biztosítsuk hálóval. A vihar általi felborulás ellen tartsuk ezután is rögzítve a magas kaktuszokat. A Schlumbergerák öntözését a bimbók megjelenéséig szüneteltessük.

A kártevők megélénkülésére továbbra is számítsunk és kontakt vagy felszívódó permetezőszerekkel védekezzünk ellenük, ha ezt nem tettük meg az előző hónapokban.
A kaktuszok nyári virágzása, ha csökkent mértékben is, több nemzetség esetén folytatódik. Folyamatosan gyönyörködhetünk a rendkívül változatos színű virágokban.
Augusztus végével lezárjuk az év 2/3-át, és a közelítő tél előtt hamarosan “őszbe csavarodik a természet feje”.

Írta: Kiss Csaba

Naptárkultúra

A Gergely-naptár 8. hónapja az augusztus, amely 31 napos. Az év 213–243. napjait (szökőévben 214–244.) és a (32)33–36(37) heteket foglalja magába. Az esztendő ötödik 31 napos hónapja, a második félév és a harmadik negyedév 2. hava. Az általános tapasztalatok és a hivatalos meteorológiai adatok szerint július után az év második legmelegebb hónapja. Az augusztus hónap névadója Augustus Octavianus, ritkább nevén Imperator Caesar Augustus divi filius, születési nevén Caius Octavius, később Caius Iulius Caesar Augustus (i.e. 63. szeptember 23. – i.u. 14. augusztus 19.) a Római Birodalom császára (uralkodott i. e. 27. – haláláig), aki a római történelem egyik legfontosabb alakja volt.

A régi római naptárban a márciussal kezdődő évben ez a hatodik hónap volt. Ennek megfelelően latinul eredetileg Sextilis – magyarul hatodik – volt a hónap neve, csak később Julius Caesar naptárreformja (I. e. 46.) révén lett a korábbi 29 helyett 30 napos.

A 29 napos hónapok eredete a hold-hónapokra vezethető vissza. Augustus császár naptárkorrekciója miatt 31 napossá bővítették a 29 napos február rovására. A római szenátus javaslatára a népszavazás még ugyanabban az évben Augustusra változtatta, mivel nem maradhatott Sextilis (hatodik), mint 8. hónap. A 31 naposra bővítést az indokolta, hogy a császári cím várományosának (princeps) sértette volna a hiúságát és a tekintélyét, ha a nevét viselő hónapban kevesebb a napok száma, mint a Caesarról elnevezett júliusban.

A 18. századi nyelvújítók által javasolt magyar elnevezése augusztus helyett hevenes. A régi magyar nevén – amely népi kalendáriumokban is szerepelt – Kisasszony hava, ősi magyar nevén pedig Újkenyér hava. Napjainkban még a nyárutó nevet is viseli. A krónikák említést tesznek még további magyar elnevezésekről is: szőlőérlelő hó, Nagyboldogasszony hónapja, Mária Szíve hónapja, aratás hava, Szt. István hava. Az augusztus kezdőnapja a normál években nem egyezik egyik hónap kezdőnapjával sem, szökőévekben pedig a februáréval azonos. A hónapnév rövidítése: aug.

Hullócsillagok hava
Az augusztus az északi mérsékelt égövben az esztendő második legmelegebb hava, főleg az első két dekádjában. A hajnali hőmérséklet sem nagyon csökken még jelentősen 20 ºC alá, a nappali hőmérséklet pedig árnyékban is megközelítheti időnként a 40 ºC-ot. Jégesővel kísért záporok, zivatarok elég gyakran előfordulhatnak augusztusban is, de jelentős hőmérsékletcsökkenéssel ritkán járnak. Napi 15–16 órán át süt a nap ebben az égövben, felhőmentes időszak esetén megközelítheti, sőt, el is érheti az 450 órát, de ez csak elméleti maximum.

Augusztus még a nyári üdülési szezon része, így ebben a hónapban is sokan mennek pihenni. Augusztus végéig tart minden általános és középiskolában a nyári vakáció. Az aratás tradicionálisan minden esztendőben hivatalosan augusztus 20-án, az új kenyér ünnepén ér véget. A nyár csemegéjének számító görögdinnye mellett főszerep jut a nagyon zamatos őszibaracknak és a korai ropogós csemegeszőlőknek. Az őszibarack neve ellenére nyári gyümölcs, szeptember végén (ősszel) már alig található fán. Ebben a hónapban már számítani kell a parlagfű virágzására, melynek a pollenje rendkívül allergén hatású. Ebben a hónapban a leggyakoribb a „hulló csillagok” látványa.

Népi jóslások az időjárásra vonatkozóan:
Egyes tájakon úgy tartják, hogy István napkor indulnak el a gólyák Afrika felé, és Mária nap (12-e) környékén már a fecskék is gyülekeznek az elektromos vezetékeken a nagy utazásra.

Augusztusi nevezetes napok közül néhány kronologikus sorrendben:

01. A forint bevezetésének napja
10. Tűzoltók napja
12. Fiatalok világnapja
13. A balkezesek világnapja
15. Nagyboldogasszony napja
16. Hontalan állatok világnapja
20. Magyarország állami ünnepe, Szent István államalapító és az új kenyér ünnepe
29. A magyar fotográfia napja
31. A meteorológiai nyár vége

1498. augusztus 01. Kolumbusz Kristóf partot ért Isla Santán.

A nyári időszámítás miatt (a valóságban) minden nap 1 órával korábban kezdődik!

Az ünnepi asztalon még inkább kiemeli az új kenyér méltóságát egy cserépedényes, csinos virágzó kaktusz!

Forrás:
Britannica Hungarica
Wikipédia Creative Commons

Írta: Kiss Csaba

A cikk írója a szerzői jogokat fenntartja!