Nem hónapfüggő általános tennivalók 20 pontban.

1. Növényvizsgálat
   Ha lehetséges, minden nap nézzük meg kaktuszainkat és egyéb pozsgásnövényeinket, hogy bármilyen kellemetlen változásra azonnal reagálni tudjunk, a kellemesben pedig gyönyörködjünk. A később beszerzett, vagy gyarapodott azonos fajokat (taxonokat) próbáljuk meg egy helyre csoportosítani, ez szebb látvány, hasznosabb is (pl. beporzásnál előny).
   
   
2. Szellőztetés
   Plusz 10 °C fok felett minden nap, ha lehet éjszaka is, 5 °C fok felett ritkábban, csak nappal és állandó ellenőrzés mellett, nehogy fagyos éjszakára is úgy felejtsük. Szellőzőnyílásokat kell kialakítani a tetőn vagy az oldalfalakon, sőt mindkettőn, de az ajtó is felhasználható erre a célra. A szellőztető szabályozható, könnyen kezelhető és hozzáférhető legyen. A teljes felület min. 10–15 %-a legyen alkalmas szellőztetésre, de 50–60 %-ot is elérheti (ez a jobb!). Ha nem tudunk minimális természetes szellőzést biztosítani, a légszivattyúzás (elektromos ventilátor) is nagyon jó. A túlmelegedést (üvegházhatás) kerüljük, mert 35 °C fok felett a kaktuszok az élettevékenységüket szüneteltethetik.
   
   
3. Gyomlálás
   Az idegen növényeket időben (virágzás, magérés, elburjánzás, túlgyökeresedés előtt) távolítsuk el, mert rontják pozsgásaink életkörülményeit, esztétikus megjelenését. Esetleg 1–1 kisebb szál nedvességindikátornak elviselhető. A gyomlálásnál figyeljünk az anyanövény tövében esetleg megjelenő apró magoncokra, s ha meg akarjuk tartani ezeket, abban az esetben gyökérkímélő módot válasszunk. (Ollóval vágjuk le a gyom föld feletti részét.)
   
   
4. Permetezés
   Tavasszal és ősszel mindig permetezzünk, közben szükség szerint akkor, ha kórokozókat találunk. A hőmérsékleti viszonyokat mindig vegyük figyelembe, túl meleg vagy túl hűvös idő esetén várjunk vele, a huzatot is szüntessük meg. Télen egyáltalán ne permetezzünk, még a fűtött üvegházban sem. Lehetőleg túlnyomásos készülékkel dolgozzunk, mert a karos géppel működtetés közben beleütközhetünk kaktuszaink töviseibe. A permetezőgépet permetezés előtt mindig próbáljuk ki legalább fél liter vízzel, hogy jól működik-e. Csak ezután készítsük el benne a vegyszeres permetlét. Permetezés után zárjuk be az üvegház minden nyílását, hogy a vegyszer jól kifejtse kívánt hatását (dunsztolás). A vegyszereket szakszerűen, előírás szerint tároljuk és használjuk, gyerekek elől biztonságosan zárjuk el. Használjunk védőeszközöket (maszk, gumiköpeny, kesztyű, sapka, szemüveg, zárt lábbeli, stb.), melyeket a munka végeztével alaposan tisztítsunk meg, illetve mossunk ki. Ha csak párásítani akarunk, akkor tiszta, vegyszermentes, langyos esővizet használjunk. Párásításkor ne csak a növényeket, hanem a levegőt, az üvegfalakat és a járószintet is permetezzük.

Táblázat a permetlé készítéséhez

5. Tisztántartás
   Növényeinken ne legyen semmi, ami árthat közvetve, vagy közvetlenül, ami ronthatja esztétikai megjelenésüket. Pl. leszáradt virágmaradvány vagy szártag, érett termés, elhullott rovarok, por, piszok, szél hordta szemét, idegen növény, beszáradt gyanta, elpusztult gomba- és penészfoltok, pókháló stb.
   
   
6. Szüretelés
   Mindig szedjük le az érett termést vagy gyümölcsöt, amennyiben nem szánjuk dísznek. Vegyük azonnal nyilvántartásba fajmegjelöléssel, dátummal, mert elfelejthetjük, hogy melyik növényről és mikor szüreteltük. Szárítás, tisztítás után keveredésmentesen tasakoljuk, és száraz, hűvös helyen tároljuk a magvetésig. A többlettermést felajánlhatjuk az MKOE-nek, gyűjtőtársainknak, vagy növénybarát ismerőseinknek. Némelyik termés finom csemege (Pl. Opuntia ficus-indica), tehát fogyasztható.
   
   
7. Vízgyűjtés, öntözés …………………………………………………………………….
   Az öntözéshez a legalkalmasabb a lágy, tiszta és langyos esővíz. Esővizet fogjunk fel nagy hordókban, régi, kitisztított olajtárolókban kézi vagy szivattyús öntözéshez. A csapvizet (esővíz híján) több napon át pihentessük nagy, fedhető edényekben. Az öntözővíz szennyeződésmentességéről gondoskodjunk. Ne engedjük, hogy pl. szúnyoglárvák élettere legyen. Kora tavasszal még tiszta hólét is gyűjthetünk. Az öntözést alulról (szívatással) és felülről is végezhetjük, de váltakozva is alkalmazhatjuk. Mindkét rendszernek vannak előnyei és hátrányai is. Egyszerűbb és gyorsabb a felülről történő öntözés - mint a természetben -, de a pontos mennyiség nem biztosítható, több vagy kevesebb lesz a kelleténél. Másnapi ellenőrzéskor a kevesebbet pótolhatjuk. Figyeljünk arra, hogy a horpadt tenyészcsúcsú növények tetején ne maradjon pangó víz. Több szint esetén pedig ne csorogjon felesleges víz az alul lévőkre. A szívatásos öntözés egyik hátránya, hogy a talaj felszínén megnő a sókiválasztódás. A másik hátrány, hogy tálcát kell a növények alá tenni, ami vízpangást okozhat, vagy egyenként kell a szívatóba helyezni és visszaszállítani, de ez nagyon idő- és munkaigényes.
   
   
8. Talajkészítés
   Készen is vehetünk kisebb-nagyobb kiszerelésben kaktuszföldet, de magunk is készíthetünk. A készen kapható ("B"-jelű) általános virágföldhöz keverjünk kb. 1/3-ad rész aprószemcsés (3-5 mm), mosott folyami sódert, 10 % tőzeget (a savanyú kémhatást fokozza), 5 % 3–5 mm nagyságú téglatörmeléket, 1–2 % faszénport. (Astrophytumokhoz, Lophophorahoz kevés szemcsés mészkőport, idősebb növényekhez némi agyagot is adjunk.) Amennyiben nem szándékozunk venni virágföldet, kerti talaj is megfelelő, de ne tartalmazzon trágyát vagy egyéb rothadó szerves anyagot. Az elkészített talajt hagyjuk jó ideig "összeérni", s csak azután használjuk fel. Használt földet ne hasznosítsunk újra.
   
   
9. Szigetelés, árnyékolás…………………………………………………………………..
   Fóliáról még az ősz derekán gondoskodjunk, és a fűtési szezon megkezdése előtt stabilan húzzuk rá az üvegházra. A fólia és az üvegfelület közé helyezzünk 5-7 cm-es távtartó léceket, ez a hőszigetelést javítja. A fólia egyik vagy mindkét szemközti oldalát ássuk be a földbe rögzítés céljából. Tavasszal feltekerhetjük és az üvegház mellett a földbe áshatjuk, a következő szezonra csak ki kell szabadítani a földből, ez több éven át megismételhető. Praktikus megoldás, mert nem kell a tárolásról gondoskodni, nem kell kerülgetni, nem foglal helyet, gyorsan, könnyen felszerelhető. Az árnyékolásra szánt raschel-hálót még a tél folyamán szerezzük be. Kezdő árnyékolásra szimplán, később duplán használjuk, főleg az üvegtető felőli részen. Meszelhetjük is az üveget, de az ma már nem korszerű, több hátránya is van. Az üvegház közelében lévő nagyméretű lombos fáktól meg kell szabadulni, szakszerű árnyékolásra alkalmatlanok.
   
   
10. Hulladéktárolás
    Az elkerülhetetlenül és állandóan keletkező hulladékot, szemetet, lomtárgyakat, szükségtelenné vált holmikat gyűjtsük tárolóba, és alkalomadtán szelektálva ürítsük ki. A tárolóeszköz legyen mindig a kezünk ügyében, de ne legyen útban. Nélkülözhetetlen kellék, az üvegházi rend alapfeltétele. A rend, az ápoltság a kórokozókat is ritkítja, távolabb tartja, ugyanakkor emeli gyűjteményünk esztétikai színvonalát.
    
    
11. Fűtés
    Ha melegházat akarunk, akkor valamilyen állandó, ellenőrizhető és szabályozható rendszert kell kiépíttetnünk. (Pl. gázfűtés hőfokszabályozással). A kiépítéshez tavasszal fogjunk hozzá, hogy legyen elégséges idő a kipróbálásra, a szükséges módosításra és a végleges birtokba vételre. Próbafűtést minden teleltetési szezon előtt végezzünk, hogy a hosszú leállás alatti hibák időben kiderüljenek, illetve kijavíthassuk. Közben ne feledkezzünk meg növényeink folyamatos gondozásáról sem. Az első fűtési szezont fokozott figyelemmel kísérjük, főleg a beállított hőmérséklet megfelelő értékét. Több kritikus ponton helyezzünk el hőmérőt, 4–5 °C fok alá és 8–10 °C fok fölé sehol ne kerüljön a teleltetési hőmérséklet. Ha növényeink hamar ráncosodnak, fonnyadnak a pihenési időszakban, tegyük hűvösebb részre, vagy a huzatot szüntessük meg. Kissé párásíthatunk vagy cseppenként adagolhatunk az edényfal közelébe kevés vizet, de nem nagyon ajánlott. Erőteljes, gyors folyadékvesztést főleg a hosszú, szártagos növények nehezen, vagy egyáltalán nem hevernek ki. Ha túl meleg a helység és nedves a talaj, a fény pedig kevés, a növény megnyurgulhat.
    
    
12. Világítás
    Biztosítsunk mesterséges fényt az üvegházban, hogy sötétben, borús időben szükség esetén jól láthassunk. Csengőt, riasztót is beszerelhetünk.
    
    
13. Megfigyelés
    Ha különleges eseményeket, érdekességeket tapasztalunk, részletesen és szakszerűen írjuk le, nemzetség- és fajnév, dátum megjelöléssel. A megfigyeléseinket osszuk meg gyűjtőtársainkkal, vagy újságcikk formájában juttassuk el a Kaktusz-Világ mindenkori főszerkesztőjének.
    
    
14. Fotózás
    Örökítsünk meg minden virágzást, készítsünk albumot teljes növénynévvel. Vegyük igénybe a korszerű számítógépes technikákat. Képeinket ajánljuk fel a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesületének publikálás, ismeretterjesztés céljából. Saját honlapot is szerkeszthetünk. Legyen közös kincsünk a természet szépsége.
    
    
15. Naplóvezetés
    Vezessünk naplót növényeink indulásáról, új sarjról, hajtásról, méretváltozásról, minden érdekes eseményről. Jegyezzünk fel adatokat bimbózásról, virágzásról, a virágról, termésről, magról. A mindenkori időjárási adatokat rögzítsük. Nagyon sok hasznos tapasztalatra fogunk ezáltal szert tenni, amit a növényeink gondozásában kamatoztathatunk.
    
    
16. Karbantartás
    A nyílászárók és szellőztetők zárát, zsanérját, csúszkáját gépzsírral kenjük be, sok kellemetlenséget kerülhetünk el vele. A fűtőrendszert vizsgáljuk át, szükség esetén szüntessük meg a szivárgást és a dugulást. A repedt, törött üveget cseréljük ki. Réseket, hézagokat, lyukakat tömjünk be sziloplaszttal, purhabbal, szivaccsal, ragasztószalaggal esetleg fóliával, szövettel.
    
    
17. Rágcsálók, csigák, rovarok elleni védelem……………………………………………
    Állítsunk fel csapdákat, csaljuk „lép”-re a kártevőket, mert megrágják a friss hajtásokat, magokat, fertőzést terjeszthetnek, a nemkívánatos repülőrovarok pedig zavarják a fajtiszta porzást. Kutyát, macskát, háziszárnyast, madarat ne engedjünk az üvegházba, mert leverhetik vagy letördelhetik növényeinket.
    
    
18. Meteorológia
    Minden nap nézzük meg a TV-ben a meteorológiai jelentéseket, hogy fel tudjunk készülni a másnapi, illetve a több nappal későbbi várható időjárásra.
    
    
19. Szerszámok, eszközök....……………………………………………………………….
    Alkoholos toll, beporzó eszközök, címkéző lapok, colstok, ecset, egérfogó, fa-, fém- és szemöldökcsipesz, fogók, fűrész, grafitceruza (6B-s), gumigyűrűk, hőmérők, hulladékgyűjtő, jegyzettömb, kanál, kötözőhuzal, kötözőzsinór, metszőkés, metszőolló, mérőszalag, min-max hőmérő, multifunkciós zsebkés, munkaasztal, műanyag fólia, naptár, olló, öntözőkanna, papír, papírtasak, partvis, páratartalommérő, pH-mérő, rosta, spatula, szemétlapát, támasztókaró, törlőruha, ültetőedények, ültetőlapát, varrótű, vízgyűjtő edények. Talajkiegészítők: agyag, agyaggranulátum, bazaltzúzalék, faszén, kavics, mészkő-morzsalék, mosott folyami sóder, mosott kvarchomok, tápdrazsék, téglatörmelék, tőzeg.
    
    
20. Egészségvédelem
    Használjunk védőszemüveget, sapkát, esetleg kesztyűt. Lógó, hosszú ujjú, kötött, bő holmikat ne viseljünk növényápoláskor, mert ezek mind alkalmasak arra, hogy a horgas tövisek beleakadjanak. Hirtelen felesleges mozdulatokat ne tegyünk, ne kapkodjunk, és előbb nézzünk oda, ahová nyúlni, vagy lépni akarunk. Ez a megfontolt óvatosság később természetes része lesz cselekedeteinknek. Az idegen látogatóknak hívjuk fel a figyelmét a "veszélyekre", hogy ezt ne a saját bőrükön tapasztalják meg. A "szőrös" terméseket, gyümölcsöket se fogjuk meg puszta kézzel, mert a glochida-csomók azonnal áttelepülnek. Ha mégis sikerült hozzájutni bőrünknek, ruhánknak 1–1 tövishez vagy glochida-csomóhoz, akkor a mindig kéznél lévő szemöldökcsipesszel távolítsuk el. A töviseket ne szórjuk le, tegyük a hulladékgyűjtőbe. A közlekedő útba behajló növényeket forgassuk el, vigyük más helyre, vagy metsszük le. A derékmagasságnál nagyobbra növő, erős tövisű kaktuszok között még védőszemüveg használata is ajánlott, nehogy belenézzünk valamelyik tövisbe. A tövisek fejbőrbe kerülését sapkával kivédhetjük, ez annál is célszerűbb, mert a haj közé került tövist nehéz felfedezni és eltávolítani. Hosszú, lengő haj esetén az elővigyázatosság még inkább indokolt. A kaktuszok gondozásánál védőkesztyű ajánlott. Sötétben ne bóklásszunk kaktuszaink között, gondoskodjunk megvilágításról. Mezítláb még akkor se járkáljunk a növényeink között, ha biztosan tudjuk, hogy nem dobáltuk el a töviseket, növénymaradványokat. Öntözéskor az elektromos berendezéseket, csatlakozásokat ne érje víz.

Írta: Kiss Csaba
2011. 08. 07.

A cikk írója a szerzői jogokat fenntartja!