A 10. hónap a nyugalmi időszak kezdetét jelenti legtöbb kaktuszunk és egyéb pozsgásunk számára. Általában az október eléggé csapadékos, igaz, ez ősz derekán nem meglepő. Éppen ezért kaktuszainkat védjük az ilyenkor már “felesleges” és gyakori csapadéktól. A most érkező nedvesség már nem szolgálna előnyükre. Eljött a nyugalmi időszak kezdete.

A csökkentett vízadagok és az alacsonyabb hőmérséklet hatására kaktuszaink folyamatosan nyugalmi állapotba kerülnek. Ha ilyenkor túl sok nedvességet kapnak, akkor hamar rothadásnak indulhatnak. A kinti hőingadozásra és az utolsó napsugarakra viszont még szükségük van. Tehát ha nincs olyan helyünk, ahol a fényt megkapják, de a csapadékot nem (vagy, ha nem akarjuk ki-be pakolgatni), akkor mindenképpen valami átlátszó, könnyen mobilizálható védőt érdemes készíteni. Ennek a feltételnek megfelel a fólia, átengedi a napsugarak jórészét, de megvéd az esőtől. Arról azért gondoskodjunk, hogy a tövisek ne szúrják ki a fóliát, illetve a fólia ne törje le a töviseket, a friss hajtásokat, sarjakat, esetleg a késői bimbókat, és a szél se tudja elmozdítani. Ha már az elázott növényeinket takarjuk le, az nem szerencsés, mert a fólia alatt a párában megtámadhatják őket a gombák, és lassabban is száradnak. Elázott növényeinket egy tiszta, száraz, szellőztethető helyre vigyük, ahol nem kapnak több csapadékot. Miután elkerültük a további esőket, akkor már csak a fagyokra kell figyelni és időben bevinni növényeinket fóliasátorba vagy üvegházba, illetve fűteni a kellő melegen tartás miatt. Mielőtt elküldenénk kaktuszainkat és egyéb pozsgásainkat téli nyugovóra, érdemes átnézni mindet, hogy nincs-e rajtuk valami kártevő. Védekezzünk ellenük, mert a nyugalmi időszak alatt kedvükre garázdálkodhatnak!

A most nyíló fajok egyedeit vigyük egy fűtetlen, de világos helyiségbe és még az őszi napsütésben gyönyörködhetünk virágaikban. Ilyenek az egyéb pozsgások közül a Lithopsok és a kristályvirágfélék nagy része, a kaktuszok közül pedig az Ariocarpusok, valamint a déli féltekéről származó Eriosyce nemzetségbe átsorolt Neoporteriák.

Írta: Varga Zoltán

 Naptárkultúra

A jelenleg általánosan használt szoláris naptár, a Gergely-naptár 10. hónapja az október, amely 31 napos. Az év 274–305. napjait (szökőévben 275–306.) és a (38)39–(43)44. heteket foglalja magába. Az esztendő utolsó negyedének kezdete és az utolsó előtti 31 napos hónapja. Az elnevezése a latin octo(ber, bris, bre) szóból származik, melynek jelentése nyolcadik, utalva arra, hogy eredetileg ez volt a nyolcadik hónap a római naptárban.
A 18. századi nyelvújítók által javasolt magyar elnevezése az október helyett: mustonos. A régi magyar neve – amely népi kalendáriumokban szerepelt – Mindszent hava, ősi magyar nevén Magvető hava, a protestánsok pedig gyakran Reformáció hónapja néven emlegetik, mivel Magyarországon a hónap utolsó napján, október 31-én tartják a reformáció ünnepét. Október nevezetes arról, hogy a Julianus-naptár pontatlanságaiból eredő időeltolódást a XIII. Gergely pápa által bevezetett Gergely-naptár alkalmazása során korrigálták. A változtatást úgy hajtották végre, hogy az Új naptár bevezetése évében, 1582. október 4-e (csütörtök) után 15-ét (péntek) írtak. A szökőévek kivételével az október a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint a január. A hónapnév rövidítése: okt.

Érdekesség: A hónapok neve latin eredetű. Római hagyomány szerint a hónapoknak állítólag Romulus király adott első ízben nevet. Az első római naptár a mezei munkák szempontjából fontos tíz hónapot vehette figyelembe. Az i.e. 700 körül beiktatott naptárreform idején vált a részévé a fennmaradó téli holtidő az új, tizenkét hónapos holdnaptárnak.

Fűtés hava
Általában a szőlőszüret már október közepén-harmadán befejeződik, a must erjedése a jellemző, ebből eredeztethető a 18. századi nyelvújítók október helyett javasolt mustonos kifejezése. Megjegyzendő, hogy a magyar borkülönlegesség, a tokaji aszú előállításához használt szőlőt viszont a hónap legvégén szüretelik csak, de az időjárástól függően átcsúszhat akár november elejére is. Orsolya napján, október 21-én véget ér az állatok szabadban tartása, legeltetése, ilyenkor hajtják be őket a legelőkről a téli szálláshelyükre. Október végén nem csak a kaktuszokat és egyéb pozsgásokat viszik a telelőbe, hanem minden fagyra érzékeny növényt, pl. a muskátlit is. Európában a legnagyobb fesztivál ekkor van Németországban, ez az „Oktoberfest”, amely egy héten át tart és a nemzeti ünnepükön és az újraegyesítés napján, október 3-án zárul.

A kaktuszok megismerése és kultúrában történő elterjedése szempontjából is fontos, hogy 1492-ben október 12-én hajnali 2 órakor érte el Kolumbusz Kristóf a Bahama-szigetekhez tartozó San Salvador szigetét, majd Kuba partjait és Hispaniolát (ma Haiti). Erre az évre eredeztetik Amerika felfedezését.

Októberben több napot ünnepelnek világszerte:
9. USA – Amerika felfedezésének napja
12. Spanyolország nemzeti ünnepe – Amerika felfedezésének napját ünneplik még: Argentína, Chile, Costa Rica, Mexikó, Paraguay, Uruguay, Venezuela
16. Kolumbia – Kolumbusz-nap
23. Magyarország – 1956-os forradalom emléknapja
31. Mindenszentek napja
Október utolsó munkanapja: Takarékossági világnap.
Október utolsó vasárnapján 3 órakor állítjuk vissza az órát egy órával, ami a nyári időszámítás végét és a téli – normál – időszámítás kezdetét jelenti.

Forrás:
Új magyar lexikon
Britannica Hungarica

Írta: Kiss Csaba

 A cikk írója a szerzői jogokat fenntartja!