Na, végre tavasz van! A februárban bimbós növényeink az egyre erősödő nap hatására a 3. hónapban kibonthatják első idei virágaikat.

A Rebutia nemzetség fajai javában hozzák a bimbókat, üveg alatt már nyílnak is. A világos helyen, de nem üvegházban teleltetett példányokon is hamarosan megjelennek a bimbók. Egy másik, korán tavasszal virágzó kaktusz a Sclerocactus uncinatus (szinonim Glandulicactus uncinatus) ez idő tájt is bimbókat nevel, sőt egyes Mammillaria fajokon is fedezhetünk fel virágkezdeményeket. Ezeket a növényeket még ne öntözzük, mert könnyen lehullhatnak a friss bimbók.

A többi növénynél várjuk meg, míg a csúcsuk friss zöldje megjelenik. Tegyük melegebb és világosabb helyre őket. Lassan megkezdődhet az öntözés, de csak cseppenként. Jobban tesszük, ha meleg vízzel spricceljük növényeinket. Általában nálunk a tavasz elég hidegen indul, ezért még senki ne telepítse szabadba a növényeit, bármilyen szépen süt is a nap. Egyes Echinocereus fajokat, amiknek a dúsabb virágzáshoz egy kis fagy sem árt, esőtől védett helyre kihelyezhetjük a szabadba, de földjük mindenképpen maradjon száraz. Így még megkaphatják a kellő fagyhatást.

Szép, napos időben párásíthatunk vagy szellőztessük növényeink téli szálláshelyét. Elkezdhetjük a virágos növények megörökítését. Erre a legalkalmasabb egy digitális fényképezőgép, hiszen azonnal ellenőrizhetjük, hogy azt és úgy sikerült-e lefotóznunk, amit és ahogy akartunk. Számítógép használata esetén a lehetőségeink pedig szinte korlátlanok. (Bővebb fotózási tippeket a KKK 1. számában találhat, vagy IDE kattintva)
Leendő üvegházunk építését ilyenkor ajánlatos elkezdeni, ha tudjuk, március végére fejezzük is be. A növények betelepítés után hálásak lesznek.

Írta: Varga Zoltán

Naptárkultúra

A Gergely-naptár 3. hónapja a március, amely 31 napos. Az év 60–91. napjait (szökőévben 61–92.) és a (9.)10–11.(12.) heteket foglalja magába. Az esztendő második 31 napos hónapja, az első negyed-év utolsó hava, a közfelfogás szerint pedig az első tavaszi hónap. A hónap latin martius elnevezését Marsról, a háború római istenéről kapta, vagyis: Mars isten hava. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják.

A régi római naptárban március volt az esztendő első hónapja. A 18. századi nyelvújítók által javasolt magyar elnevezése (március vagy a régies martius hónapnév helyett) olvanos. A régi magyar neve – mely népi kalendáriumokban szerepelt – böjt máshava, de böjtmás hava néven is említették, ősi magyar nevén pedig kikelet. Szokásos években a március a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év februárja és novembere. Szökőévben a március a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint a november. A hónapnév rövidítése: márc.

Tavasz hava

A négy évszak közül a tavaszhoz tartozik a kezdés, a kikelet. Az egyszerű szántó-vető ember számára a megfigyelés szolgált útmutatóul arra, hogy a mezei munkát hogyan és főképpen mikor végezze.
Márciusra vége lett a téli szobai munkának, a szövésnek, fonásnak és a kézimunkázásnak. A hónap közepe tája mindig is a vetés ideje, a tavaszi munka kezdete a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben egyaránt. Március idusa után a tavaszi zsendülés végleges. Ezekkel kapcsolatos mondások: „Ki, mint vet, úgy arat”, „Ki szelet vet, vihart arat”, „Tavaszi szél vizet áraszt”. Március 21-én van a 12–12 órás tavaszi nap-éj egyenlőség, a kelő Nap épp keleten jelenik meg, ez egykor talán az év kezdete is lehetett. A horizonton lebukó Nap pedig épp a nyugati égtájat jelzi. Ettől a naptól kezdve egész június 21-ig (nagyjából Szent Iván napjáig: június 24.) a Nap egyre hosszabban, egyre magasabban, egyre nagyobb ívet fut be. A delelő napnak ekkor a legrövidebb az árnyéka, mely pontosan északra mutat (lásd: Június)

Március elejére meg is érkeznek a tavasz hírnökei, a költöző madarak, közülük legismertebbek a gólyák és a fecskék. Lassan a természet is virágba borul. Ennek reményében a hónap első szerdáján sok helyen a méhészek is kiengedik a méheket, de általánosan ez inkább József napra tehető, és a jószágokat is kihajtják a legelőre. A télvég, kora tavasz kedves növénye, a hóvirág virágzási ideje általában február–március között van, a legkorábban virágzó növények közé tartozik.

A tavaszi nap-éj egyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap van húsvét. Azokban az években, amikor a tavaszi nap-éj egyenlőséghez a legtávolabbi időpontokban van húsvét (április 10–25), a farsangi ünnepségek záró része (a farsang farka) március elejére esik. A farsangi ünnepségek, mulatságok a tél temetése és a tavasz eljövetele felett érzett öröm megnyilvánulása volt.
Vízkereszttől (jan. 6.) hamvazószerdáig (húsvét előtti 40. nap) tartó farsangi időszak elengedhetetlen velejárója az édességként asztalra kerülő finom nyalánkság, a farsangi fánk. A farsangi napokban tartották és tartják napjainkban is a disznótorokat, kocsonyafesztiválokat, ekkor készítik el a húsvétra beérő sonkát is, amely a húsvét jellegzetes étele.

Népi jóslások az időjárásra vonatkozóan:

Elöljáróban megemlítendő, hogy nagyapáink szerint március 15-én gyerekkorukban ők már mezítláb jártak. Ez meglehetősen ritkán történhetett meg a hideg talaj miatt, inkább a cipőhiány és/vagy takarékosság lehetett az oka.
A hónap közepe után “Sándor, József, Benedek – zsákban hozzák meleget”.

Márciusi nevezetes napok közül néhány:

01. A meteorológiai tavasz kezdete
08. Nemzetközi nőnap
15. Március idusa, Magyarország nemzeti ünnepe
16. A farsang lehetséges legkésőbbi zárónapja
21. Tavaszi nap-éj egyenlőség, a csillagászati tavasz kezdete
22. A víz világnapja
23. Meteorológiai világnap
29. A csillagászat napja
Március utolsó vasárnapja: a nyári időszámítás kezdete
A húsvét valamelyik március 22-e utáni vasárnapra esik.

A Mars bolygó az égen vörös színben látható.

Március a közfelfogás szerint a tavasz kezdete. Ez igaz, de a télből nem minden átmenet nélkül lesz tavasz. Ezt a helyzetet óvatosan kell kezelni, főleg, a növények esetében az esetleges fagykárok miatt.

Forrás:
Britannica Hungarica
Wikipédia

Írta: Kiss Csaba

A cikk írója a szerzői jogokat fenntartja!